Izlandra eljutni mindig is álomszerű gondolat volt. Az északi, misztikus sziget hűvös, kopár tájai egyszerre vonzzák, és rémítik meg az utazót. Különleges természeti adottságai közé tartoznak, a számtalan gleccser és vulkán mellett, a gyönyörű vízesések, a hőforrások, meleg vizű patakok és a vad tengerpartok. Izland az Atlanti-hátság északi végén fekszik, így nyugati fele már az amerikai tektonikai lemezen található. Európa és Amerika szárazföldi találkozása a Þingvellir Nemzeti Park területén, a Silfra-ároknál figyelhető meg. Földrajzi helyzetének, és földtörténeti ifjúságának köszönhetően ilyen drámaiak a sziget tájai.

Az időjárás, az év nagy részében zord és hűvös, sőt hideg. Érdekes módon, azonban télen is csak néhány fokkal csökken fagypont alá a hőmérséklet. Utazásukat sokan a nyári hónapokra időzítik, hiszen ilyenkor zöld a táj, kellemes a hőmérséklet, rövidek az éjszakák, és a sziget belső ún. felföldjei is látogathatók. Télen azonban igazán átérezhetjük, hogy milyen is északon az élet. Havas, hideg, hosszú éjszakákkal, ragyogóan fehér nappalokkal.

Itt is javasolt autót bérelni, hiszen a tömegközlekedés inkább a helyi igényeket szolgálja. Ugyan nem létszükséglet, de a téli hónapokban szerencsésebb nagyobb méretű, négykerék-meghajtású autót választani, ami jobban fekszik az úton. Kis autót csak akkor válasszunk, ha nem akarunk nagy távokat vezetni az országúton. Mi eredetileg egy kis Opelt foglaltunk le, de némi bankkártyás kavarodás miatt egy nagyobb Nissan Qashqai lett járművünk, amit nem is bántunk meg.

Golden Circle

Az Aranykör, vagy izlandiul Gullni hringurinn a leghíresebb turistaútvonal a sziget déli részén, relatív közel a fővároshoz, Reykjavíkhoz. Mi is a fővárosban szálltunk meg, hiszen egy dél-izlandi kiránduláshoz ez tökéletes bázis. Maga a kör nem túl hosszú kb. 300 km, így a főbb látványosságokat akár egy nap alatt is meg lehet látogatni. Mivel télen rövidebbek a nappalok, így mi több napra osztottuk szét a programokat. A pontos napi bontás a poszt végén.

Þingvellir Nemzeti Park

Izland legfontosabb nemzeti parkjának kiejtése körülbelül "thingvetlir". Nem csak az amerikai és az európai lemez találkozik itt, hanem a lankás, mezős, mocsaras tájon tartották az izlandiak első népgyűléseiket is. Az Alþing ("althing") nevű népgyűlés számít a világ legrégebbi, ma is működő parlamentjének, amit először 940-ben tartottak meg. A nemzeti park egy kisebb völgyben van, amit egyik oldaláról egy magasabb sziklafal határol, ami szintén a törésvonal része. Innen folyik le, az Öxarárfoss nevű vízesés is. A foss vízesést jelent izlandiul.
A Lögbergig felsétálva igazán szép panorámát élvezhetünk az egész nemzeti parkra.
Itt található még a Silfra-árok is, amiben búvárkodni is lehet, valamint egy apró templom, a Þingvallakirkja. Belépőt nem kell fizetni, ám a parkolás személyautónként, egy napra, a terület összes parkolójába 1000 izlandi korona (2024).

Gamla Laugin - Secret Lagoon

Izlandon számtalan hőforrást találunk, amelyek jórészében fürdőzni is lehet. Sokaknak az ilyen meleg vizű izlandi fürdőkről rögtön a Blue Lagoon ugrik be, hiszen ez a leghíresebb a szigeten. Ám ez se nem természetes, se nem forrás. A tavat egy közeli geotermikus erőmű hűtővízéből, mesterségesen hozták létre. Jóllehet, a víz, és a talaj ásványianyag-tartalma előnyös élettani hatásokkal bír, a helyet annyira drágállottunk (65€, 2024), és túlságosan turistásnak ítéltük, hogy a közelébe sem mentünk. Valódi hőforrásból táplálják azonban a Secret Lagoon fürdőhely medencéjét. Igazán jól eső érzés volt az egésznapos þingvelliri kirándulás után a forró vízben megmártózni.
Fontos, hogy a medencébe lépés előtt kötelező a zuhanyzás, ráadásul meztelenül (nők és férfiak külön), hogy a víz megőrizhesse tisztaságát. A belépő 3600 korona (2024).

Geysir

Ennek a hőforrásnak a nevéből származik a gejzír szó. Jól ismert különlegessége, hogy az amúgy csöndes tavacskaként bugyborékoló meleg vizű forrás időnként kitör, és több méter magasra lövelli a benne meggyűlt felforrt vizet. A Haukadalur geotermikus területen található számos gejzír egyike, a névadó Geysir sajnos már évek óta nem tört ki, ám a környékén lévő számos kisebb-nagyobb gejzír nagyon is aktív. A legintenzívebb kitöréseket produkáló neve Strokkur; 10-15 percenként tör ki.

Gullfoss

Az Aranykör legtávolabbi pontja ez a vízesés. Nevének jelentés Arany-vízesés. A Hvíta-folyó két “lépcsőfokon” először 11 méterrel, majd szinte rögtön 21 méterrel mélyebbre ömlik. A látványos vízesés közel 20 méter széles, és összesen 2,5 km hosszan nyújtózik.

Reykjavík

Nevének jelentése körülbelül “füstös öböl”, valószínűleg a környéken lévő számos hőforrásból származó gőz miatt. A kis halászfaluból lett város, ma Európa legészakibb fővárosa; gyalog kényelmesen bejárhatóak főbb nevezetességei.
A tengerparton található látványos szobor, a Sun Voyager stilizált csónakot ábrázol, amely a város 200. születésnapjára 1990-re készült. A tengerparti sétányon hamarosan elérkezünk a dán-izlandi tervezésű Harpa koncertteremhez. Nevének jelentése “hárfa”, de az óészaki, és óizlandi naptárban egy tavaszi hónap neve is.
A közelben található a híres, hírhedt Izlandi Péniszmúzeum is, ahol több száz emlősfaj péniszét láthatjuk kipreparálva, lerajzolva, vagy az izlandi nemzeti focicsapat esetében fémbe öntve. Nincs messze a Kolaportið nevű bolhapiac, ahol izlandi gyapjúpulcsik és más szuvenírek mellett rothasztott cápahúst, vagyis hákarlt is kóstolhatunk, ami egy izlandi különlegesség.
Sétánkat folytathatjuk a Kvosin negyedben, ahol a parlament, az Alþinghúsið is található, ami egyébként egy viszonylag kicsi épület. A Bankastræti és a Skólavörðistígur utcákon pedig a Hallgrímskirkja modern katedrálishoz sétálhatunk fel, amely a város másik szimbóluma a maga 73 méter magas tornyával.
A Bankastræti utca folytatása a Laugavegur sétálóutca, ahol számos üzletet és éttermet találunk.
Izlandon egyébként az éttermek jóval drágábbak, mint máshol, akárcsak az élelmiszerek az üzletekben. Ismert étterem a Fiskfélagið, és a Reykjavik Fish Restaurant. Időszakosan nyitva tartó fish and chips stand a Fish and Chips Vagninn, míg az ikonikus Bæjarins Beztu Pylsur hot-dogstand olcsó, ám finom hot-dogot árusít.

Izland déli partjai

Izland legfőbb útvonala az 1-es út, ami megkerüli a teljes szigetet. Reykjavíktól kelet felé indulva a sziget déli partjait fedezhetjük fel az út mentén haladva.

Reykjadalur

Meleg vizű patak a hegyekben Hveragerði település közelében. A patak még forró vizű része kb. 4 kilométerre található a falu határától, ahonnan a túraútvonal indul. Mi bokáig, olykor térdig érő hóban tettük meg a kirándulást, így 1 óránál jóval hosszabb volt az út, ám az emelkedők nem voltak megerőltetők.
A fürdésre kijelölt részen van egy kis fa stég, valamint egyszerű, nyitott öltöző rész. A -1°C-os időben mi gyorsan fürdőruhát húztunk, és már a patak kellemes meleg vizében voltunk. A forró vízben annyira felmelegedtünk, hogy a visszaöltözés során, sőt szinte a visszaúton sem fáztunk. Igazán különleges élmény a havas hegyek között egy forró patakban fürdőzni.
Mi végül az egész napot rászántuk a programra, hiszen a havas túrázás eléggé fárasztó.

Seljalandsfoss

Híres és látványos vízesés a főúttól pár száz méterre. A közelében található a Gjúlfrabúi vízesés is. A főútnál, így távolabb lévő parkoló ingyenes, a közvetlen közelében lévő, viszont fizetős.
Ha nincs teljesen lefagyva a talaj, mint ahogy volt látogatásunkkor, a vízesés mögé is be lehet menni, ám ilyenkor vízálló öltözet ajánlott, különben teljesen elázunk.

Dyrhólaey

Neve szó szerin “ajtó-domb-sziget”, hiszen egy kimagasló félszigeten lévő természetvédelmi terület, ahol a tengerben egy vulkáni sziklából álló boltív is található. Ám nem csak emiatt gyönyörű hely, hanem keleti irányba egy kiterjedt vulkáni, fekete homokos tengerpartot láthatunk, a Reynisfjara-partot.

Reynisfjara-part

Dyrhólaeytől autóval 20 percre lévő tengerpart, amit apró, fekete, vulkáni kavics fed.
A part keleti végén pedig hatalmas bazaltoszlopok magasodnak.
Fontos, hogy itt a tengert szinte soha sem szabad megközelíteni, hiszen a hullámok évente több óvatlan turistát is magukkal ragadnak, és halálesetek is történnek emiatt.

Sólheimajökull

Könnyen megközelíthető gleccser Dyrhólaey és Reykjavík között. A parkolóból rövid séta vezet a gleccserhez, aminek alsó részéhez annyira közel lehet menni minden felszerelés nélkül is, mint más gleccsereknél nem. Táblákkal jelölik, hogy honnan lehet már csak felszereléssel és túravezetővel továbbmenni. Én itt láttam először gleccsert, és nagyon érdekes volt felfedezni a több száz vagy ezer éve jégbefagyott levegő buborékokat és hamut.

Skógafoss

Izland talán leghíresebb vízesése, amelyben a víz 60 méter magasról zúdul le. A sziklafalon lépcső vezet fel, így fentről is megcsodálhatjuk a vízesést.

Jökulsárlón

Híres gleccsertó, a Vatnajökull jégmező egyik gleccserének, a Breiðamerkurjökullnek lefolyása. A Vatnajökull Izland több mint 8%-át elfoglaló jégmező; Európa legnagyobbja, amelynek átlagos jégvastagsága 400 méter, de helyenként 1000 méter is lehet. A tó maga is hatalmas, 18 négyzetkilométer, a gleccser szája pedig 8 km-re található a tengerparttól. A vízen különböző mérető jéghegyek úsznak a szürke és a kék minden árnyalatában.
A parton parkolót és egy kis büfét is találunk. A Jökulsárlón Reykjavíktól autóval 4 órára található. Mi egy nap alatt tettük meg oda-vissza az utat, de ha több időnk van, a környéken is éjszakázhatunk.

Breiðamerkursandur - Diamond Beach

A Jökulsárlón egy kis folyón folyik le a tengerbe, amelynek torkolatánál egy kisebb fekete kavicsos partszakasz alakult ki. A fövenyen a különböző darabokra tört jéghegyek maradványait találjuk, mintha óriási gyémántokkal lenne megszórva a part.
A jégdarabok egyike-másika teljesen átlátszó.

Svínafellsjökull

A Vatnajökull egy másik gleccsere (a Jökulsárlón közelében), amely jóval nagyobb és elzártabb, mint a Sólheimajökull. A parkolóból egy megfigyelő platformig lehet eljutni, de már itt is hallható a gleccser jegének folyamatos recsegése-ropogása, ami egyszerre félelmetes és magával ragadó élmény.

Északi fény

Az északi fény csak a téli hónapokban látható jelenség. A földrajzi adottság mellett némi szerencsére is szükségünk lesz, hogy láthassuk. Fontos, hogy felhőtlen legyen az ég, távol legyünk bármilyen mesterséges fényforrástól, és a Nap mágneses aktivitása elég magas legyen. Mi majdnem minden éjszaka találtunk többé-kevésbé sötét helyet, ahol felhők sem voltak, ám a Nap relatív alacsony aktivitása miatt szabad szemmel csak halvány, zöldes derengést láttunk az égen. Egyikünk telefonjának hosszú záridejének köszönhetően mégis sikerült valamennyit megörökítenünk az Aurora Borealisból.
Fotó: Juhász Virág

Természetes hőforrások

Izlandon számtalan természetes hőforrást találunk, mint amelyen például a már említett Secret Lagoon is. Ám vannak ennél kisebb és sokszor ingyenes fürdőhelyek is. Mi egyet látogattunk meg, a Krosslaug nevűt, ami Reykjavíktól közel 2 órára található észak felé. Ez gyakorlatilag egy maximum 4 főre méretezett apró medence, amit egy hőforrás táplál forró, ásványi anyagokban gazdag vízzel. Hasonló még a Hrunalaug, a Landbrotalaug és a Landmannalaugar. Fontos megemlíteni, hogy sok ilyen forrás hosszú túraútvonalak mentén, vagy csak terepjáróval elérhető területen találhatóak, így ennek megfelelően érdemes meglátogatni őket.

Izland dél-nyugati részét körülbelül egy hét alatt fedeztük fel. Ugyan sokat autóztunk, de már maga az út is izgalmas volt, a kietlen, lankás, hegyes tájon. Az utak mentén mindenfelé kisebb-nagyobb dombocskákat, úgynevezett fagykúpokat láthatunk, amelyek az izlandiak szerint megfagyott trollok, akik nem tudtak időben menedéket keresni a fagy elől. Nemcsak trollok, hanem kis növésű, vastag szőrű izlandi lovak is kísérik utunkat, amiknek sörénye szebb, mint a legmenőbb divatmodellek jól fésült frizurája.

Útiterv napokra lebontva

1. nap: Érkezés; délután rövid séta Reykjavíkban
2. nap: Þingvellir Nemzeti Park; Secret Lagoon
3. nap: Reykjadalur
4. nap: Seljalandsfoss; Dyrhólaey; Reynisfjara-part; Sólheimajökull; Skógafoss
5. nap: Reykjavík
6. nap: Jökulsárlón; Breiðamerkursandur (Diamond Beach); Svínafellsjökull
7. nap: Geysir; Gullfoss
8. nap: Hazatérés