Európában nincs könnyű dolgunk, ha eldugott helyeket keresünk, ám a Feröer-szigetek éppen ilyen különlegesség. Nem sokan és nem sokat hallottunk még róluk, pedig természeti szépségük semmivel sem összehasonlítható a kontinensen. A 18 tagból álló szigetcsoporton nem csak a világ végén érezhetjük magunkat, hanem hatalmas szunnyadó tengeri szörnyek hátán is.

A Feröer-szigetek vad szépségét földtörténeti fiatalságuk adja. Az 50-60 millió éve kihunyt hatalmas rétegvulkán maradványait a jég és a tenger formálta, és szabdalta. Így merész hegygerincek, meredek csúcsok, U-alakú völgyek és fjordok, több száz méter magas tengerből kimagasodó sziklafalak jöttek létre. A bazaltos kőzet rétegei jól kivehetőek, és egyedülálló tájat hoznak létre Feröeren.

A szigetek a Dán Királysághoz tartoznak, noha a dán partoktól több mint 1100 kilométerre találhatók nagyjából félúton Skócia és Izland között. A nagyfokú autonómiát élvező szigetcsoporton kicsivel többen mint 55 ezren élnek; a legtöbben, 13 ezren, a fővárosban, Tórshavnban. Ugyan van saját pénzük, a feröeri korona, de ez pont annyit ér, mint a dán korona. Noha nem tagjai sem az EU-nak, sem a Schengeni övezetnek, a legtöbb EU-s személyivel minden további nélkül be lehet utazni az országba. A szigetek hivatalos nyelve a feröeri, ami inkább az izlandira hasonlít, mint a dánra, ám szinte mindenki beszél angolul is.

Ottjártunkkor éppen nagy sztrájk folyt, így nem volt benzin a kutakon és friss zöldség-gyümölcs is csak elvétve. A dokkmunkások, szemétszállítók és szállodai dolgozók sztrájkja majdnem egy hónapon át tartott, és mi éppen a közepén érkeztünk. Ez az élmény is megmutatta, hogy milyen is lehet az élet egy szigeten a tenger közepén, több száz kilométerre a legközelebbi szárazföldtől.

1. nap: Vágar

Postás kirándulás (Bøur-Gásadalur)

Bøur és Gásadalur települések között 2006-ban nyílt egy alagút, hogy utóbbi autóval is megközelíthető legyen. Egészen addig Gásadalurbe a hegyen át vezetett egy gyalogösvény, amit az elmondások alapján hetente háromszor tett meg a postás, innen a kirándulás neve. Ezen az ösvényen hozták el Bøurbe a betegeiket, de még a halottaikat is a gásadaluriek. A kirándulás körülbelül 5 km hosszú egy irányba, az elején jelentős emelkedővel, a végén pedig meredek lejtővel. Bøurből szép kilátás nyílik a három tengeri sziklára a Drangarnirra, a Tindhólmurre és a Gáshólmurre.
A hegycsúcsról pedig megpillanthatjuk Gásadalur települést, ahol 14-en élnek.
A falu előtt a főútról jobbra letérve kisétálhatunk a Múlafossur-vízesés kilátópontjához. A kis folyó több tíz méter magasból zuhog a tengerbe, háttérben a település és a hatalmas hegyek.
Autónkat a hegy másik oldalán hagytuk az út mentén. Mi visszastoppoltunk az alagúton át, mert nem akartuk mégegyszer megmászni a hegyet. Mivel a turisták és a helyik gyakran jönnek-mennek, a pár perces útra gyorsan felvettek minket. Hétköznapokon menetrendszerinti busz is jár.

Trælanípa kirándulás

Néhány éve elárasztották a közösségi médiát a “tenger felett lebegő tóról” készült képek és videók. A tó neve Leitisvatn, és Feröer legnagyobb tava. A tó valóban több tíz méterrel a tengerszint felett található, és a Trælanípa-szikláról nézve valóban olyan, mintha a tenger felett lebegne. A kirándulás Miðvágur település külső részén kezdődik, oda-vissza körülbelül 6 km, így nagyjából 2 óra alatt teljesíthető. Mivel a tó ezen oldala magánterület, 200 korona belépőt kell fizetni fejenként. Maga az ösvény nem túl izgalmas a tópart mentén, és szinte végig lapos. A sziklához közeledve több drámai kilátásban is részünk lehet. Némi emelkedő után, a tóra visszatekintve láthatjuk, a híres kilátást.
A szikla neve egyébként rabszolgát jelent, hiszen a középkorban innen lökték biztos halálba az engedetlen rabszolgákat.

2. nap: Hestur és Streymoy északi része

Motorcsónakos kirándulás Hestur körül

Hestur egy kis sziget Tórshavntól nyugatra, ahová egy hajós társaság motorcsónakos kirándulást szervez. A túra körülbelül 1,5-2 órás, és noha a szigetre nem szálltunk ki, nagyon érdekes kaland volt. Hestur egyetlen és apró települését néztük meg először a kikötőből, majd néhány tengeri madarat és egy fókát ismertünk meg. A szigetet megkerülve, elénk tárultak a nyugati partok hatalmas sziklaoszlopai és madaraktól benépesített sziklafalai.
Több kisebb-nagyobb tengeri barlangba is behajóztunk, ami egyszerre félelmetes és lenyűgöző élmény volt.

Kirkjubøur

Ez az apró település a legrégebbi lakott partszakasz a szigeteken. Az itt található templom (Olavskirkjan) kb. 1250 óta használatban van, míg a mögötte lévő templomrom (Múrurin, vagyis egyszerűen falak), eredetileg a Magnus katedrális nevet viselte.
Az 1300-as évekből származó katedrálisról sokáig úgy gondolták, hogy sohasem készült el, de az újabb kutatások ezt megcáfolták. A fekete faházak eredetileg a királyi gazdaság részét képezték, és köztük van Európa legrégebb óta, már a 11. században is lakott faépülete.

Saksun

Saksun települése Streymoy észak-nyugati partjánál fekszik, egy kis fjord belsejében. A kilátás nagyszerű, hiszen az itt található tanyamúzeum hagyományos, gyeptetős házai szuper előteret biztosítanak.

Út á Lónna kirándulás

A saksuni fjord mentén kisétálhatunk a tengerpartra, egy tágas feketehomokos szakaszra.
A kirándulás újfent ingyenes, kb. 1,5-2 óra oda-vissza. Fentről indulunk, majd a víz mentén szinte végig laposan halad az ösvény. Mivel a terület dagálykor víz alá kerül, érdemes megnézni, hogy mikor van apály, mielőtt nekivágunk.

Tjørnuvík

Ez a pici település a sziget északi csücskében, egy öbölben fekszik. Az odavezető főút mentén található a Fossá-vízesés, ami Feröer legmagasabb vízesése. A település, széles homokos strandjáról szuper kilátás nyílik a szemben lévő Eysturoy sziget partjainál álló két hatalmas sziklaoszlopra. Nevük Risin og Kellingin, vagyis óriás és boszorkány.
A legenda szerint a két óriás az éj leple alatt hazájukhoz, Izlandhoz akarták húzni a szigeteket, ám azok túl nehéznek bizonyultak, és a felkelő nap kővé változtatta a terhükkel nem boldoguló tolvajokat. A településen láttunk először házfalon lógatva szárított halat.
A több évszázados feröeri technika neve ræst, és lényege, hogy a halat, vagy birkahúst, só vagy bármilyen más tartósítószer hozzáadása nélkül a szabad levegőn hosszú hónapokig érlelik és így tartósítják.

3. nap: Nólsoy és Tórshavn

Nólsoy

Nólsoy szigete Tórshavnnal szemben fekszik, így megvédi a főváros a heves szelektől, és nagyobb hullámoktól. A sziget egyetlen településén alig 300-an élnek, és a fővárosból komppal kb. félóra alatt érhető el. A falucska kikötőjében van egy hatalmas kapu bálnaállkapocsból, és a sziget déli végén lévő világítótoronyhoz túraútvonal vezet.
Egy blogon olvastam, hogy itt is fészkelnek lundák; ez volt látogatásunk fő célja. Utólag derült csak ki, hogy a lundák napközben a tengeren vannak, és a parton kora reggel és kora este tartózkodnak. Lundát így csak röptében láttunk a sziget északi részén, ám annál több csigaforgatót, ami egyébként a szigetek egyik jelképe. És persze számtalan bárány is fotótémául szolgált.

Tórshavn

A fővárosba dél körül visszaérkezve tettünk egy sétát az óváros apró, fekete, gyeptetős házai között. Majd kiértünk a kis félsziget végéig, ahol a Tinganes, vagyis a feröeri kormány épületei állnak. A középkori, vörös színű, faépületek szintén gyeppel fedettek, ám ha egy-egy ablakon bekukucskálunk, láthatjuk, hogy belülről a legkorszerűbben vannak felújítva.
A félsziget másik oldalán a régi kikötő mentén elsétáltunk a Tórshavni dómig (Dómkirkjan).
A templom mellett található a Bojsensgarður nevű mini botanikus kert.
A kert másik végében lévő vörös épület pedig a Jacobsens könyvesboltnak és a Paname Café kávézónak ad otthont. Érdemes betérni könyv-, vagy szuvenírvásárlási céllal, valamint egy kávéra, szendvicsre.
A könyvesbolt előtti tér ellentétes oldalán áll a Løgting fehér épülete, ami a világ egy legrégebbi parlamentjének székhelye.
A tér másik oldalán található kőépület pedig a városháza.
A városháza mögött találjuk a Brell Cafét, amit a város egyik legjobb kávézójaként ismernek.
Közvetlenül mellette pedig egy fish & chips sütöde található (Fisk og Kips), ahol még a polgármesterrel is összefuthatunk.

4. nap: Viðoy, Borðoy és Kalsoy

Mivel a sztrájk miatt csak azt a benzint tudtuk felhasználni, ami az autónkban volt, kicsit át kellett szerveznünk az eredeti programot, és két napot így végül összevontunk.

Viðareiði

Viðoy szigete esik a legtávolabb Tórshavntól, közel 60 km. Vagyis autóval kb. 1 óra alatt elérhető, méghozzá egy 11 km-es tengeri alagúton is áthaladva, ahol a világ első, és egyetlen tengeralatti körforgalmát is használhatjuk. Viðareiðiből indul a Villingardalsfjall-Enniberg kirándulás, amit szerettünk volna megtenni. Az átszervezett program miatt ezt végül kihagytuk, noha az Ennibergről állítólag gyönyörű a kilátás a szigetekre. A település tengerpartján ülve, azonban a világ végén és emberektől a lehető legtávolabb éreztük magunkat.

Klakkur kirándulás

A Klakkur-hegy, a szigetcsoport második legnagyobb városa, a Borðoy szigetén található, Klaksvík fölött magasodik. A kirándulás elég magasan a város fölött kezdődik egy kavicsos út végén (az Astarbravt és a Niðan Horn utca legvégén), majd innen körülbelül 40-50 perc alatt jutunk fel a csúcsra. Az ösvény végig enyhén, olykor erősebben emelkedik a hegygerinc mentén, ám az utolsó néhány száz méter teljesen lapos. Sajnos szinte végig meglehetősen sáros, süppedős a talaj. Ezért Klaksvík gyönyörű panorámája kárpótolt minket.
Végül a csúcsáról kicsit a Duna-kanyarhoz hasonló, ám sokkal grandiózusabb látványban lehet részünk. Jobb oldalt Kalsoy szigetének tengeri szörnyszerű íve húzódik, szemben velünk Kunoy magasodik, míg jobbra Borðoy folytatódik. A szigetek közötti fjordok és tengerszorosok látványa sem mindennapi.

Klaksvík

Csak rövid időt töltöttünk a városban, hiszen a kompunkra vártunk. Betértünk a Fríða Kaffihús kávézóba egy kávéra és fahéjas csigára, valamint megnéztük a Føroya Bjór sörfőzde mintaboltját.

Kallur világítótorony

Kalsoy szigetén található ez a építmény, ami szintén többször is szembejött velem a közösségi oldalakon, mint valószínűtlenül szép hely. Meglepő módon nem kellett csalódnunk. Klaksvíkból Syðradalurbe naponta több komp is közlekedik, így délelőtt vagy délután is teljesíthető egy kompforduló alatt a látogatás. Javasolt jegyet venni a kompra, mert elég kicsi, s csak néhány autó fér el rajta. Syðradalurből a sziget egyetlen főútján egészen északra, az utolsó településig Trøllanesig autóztunk, ahonnan a kirándulás indul. A belépő 200 korona, és körülbelül 40-50 perc eljutni a világítótoronyig. Az ösvény végig emelkedik, hol jobban, hol kevésbé, és van egy rövid lapos szakasz is. A táj végig gyönyörű, ám az igazi látványosság az ösvény végén várt ránk.
A világítótoronytól délre nézve magasodik egy hatalmas sziklafal, ami közvetlenül a tengerben ér véget, valamint arra található James Bond sírja is (a sztorira már nem emlékszem).
A világítótoronytól még északabbra egy kis kiszögellés található, ahova egy nagyon vékony ösvényen, két szakadék között a legbátrabbak kimehetnek. A híres látvány innen tárul a szemünk elé, ha sziklafal nem burkolózik teljesen felhőbe.
Mi 20 percet vártunk, mire néhány percre felszállt a köd, és kiélvezhettük a látványt.

Mikladalur

Az apró falu kikötőjében áll a fókaasszony szobra, aki egy híres feröeri legenda főszereplője.

5. nap: Eysturoy

Eysturoy a szigetcsoport közepén helyezkedik el, és itt található Feröer legmagasabb hegye a Slættaratindur, ami 880 méter magas. Benzinünk szűkössége miatt Elduvík és Oyndarfjøður településekre sajnos már nem jutottunk el.

Funningur

Valószínűleg ez a legrégebbi település Feröeren. A fölötte található szerpentinről szép kilátás nyílik az öbölre és a fjordra.

Gjógv

A furcsanevű falucska különlegessége, hogy található itt egy szurdokvölgy, ami a tengerparton természetes kikötőként is használható, az egyébként sziklás, szakadékos parton.
Az itt található Ambadalur kirándulás egy magas sziklafal tetejére vezet, ahonnan a sziget legészakabbi partjait és számtalan itt fészkelő tengeri madarat láthatunk.

Gongutúrur kirándulás

A kirándulás a főút mellől indul és a kör megtétele körülbelül 1 óra. Eleinte lapos az ösvény, ami egy szép kilátóponthoz vezet.
Innen még feljebb mehetünk egy sziklacsúcshoz, hogy 360°-os kilátást élvezhessünk.

Slættaratindur és Eiði

Ugyan szerettük volna megmászni Feröer legmagasabb hegyét, ám az egész nap sűrű felhőrétegbe burkolózott, így kihagytuk és rövid sétát tettünk Eiði településen.

6. nap: Tórshavn

Mivel erre napra már csak annyi benzinünk maradt, hogy a reptérre visszaérjünk, így a városban maradtunk. 
Reggeliztünk a híres Breyðvirkið pékségben, majd kinéztünk a Skansin nevű erődhöz.
Az új kikötő feletti dombokról szép panoráma nyílik a városra.
A város legnagyobb parkja a Viðarlundin egy mini erdő. A szigeteken természetes körülmények között nem élnek fák, így érdekes volt ennyit fát egy helyen látni. A parkban számos szobrot is találunk feröeri művészektől. Itt van a Listasavn Føroya, vagyis a nemzeti galéria is.
Az állandó kiállítás tematikusan, helyi művészek alkotásai mentén mutatja be a feröeri életet. A belépő 90 korona.

Mykines, ami kimaradt

Mykines szigete a lundákról híres. Az aranyos fejű tengeri madarak tömegei fészkelnek és töltik a nyarat ezen a szigeten. Felkapottsága miatt a sziget alig egy tucat lakója belépődíjat szed a szigetre látogató turistáktól. Mi drágállottuk a 400 koronás árat, amiért sétálni lehet a szigeten. Ehhez még hozzá kell számolni a több mint 100 koronás kompjegyet is, ami szintén soknak számít a többi komphoz képest. Lundákat így sajnos csak röptükben, és elvétve láttunk a szigeteken, ezért egy következő alkalommal, talán bevállaljuk a borsos belépőt.

Praktikus információk

A végére néhány általános és praktikus információ saját tapasztalataink alapján.

Az utak szuper állapotban vannak, minden ki van táblázva és sok a benzinkút. Fontos részei a közlekedésnek az alagutak. A tengeralatti alagutakban útdíjat számítanak fel, de a szárazföldiek ingyenesek. Ezt a díjat az autóbérlőn keresztül fizethetjük ki, vagy online a rendszámtábla alapján.
Számos apró településre vezet alagút, ezek olykor egysávosak, és alig megvilágítottak. Körülbelül százméterenként vannak félreálló helyek, hogy elengedjük a szembejövőt. De néhány alagút már lámpával van szabályozva.

Vásárolni a Bónus nevű élelmiszer diszkontban érdemes, ha olcsóbban szeretnénk megúszni a bevásárlásokat. Tórshavn egyetlen bevásárlóközpontja az SMS, amiben található egy Miklagarður nevű szupermarket, ahol még szélesebb a kínálat.

Alkoholt, még sört is, csak az állami italboltokban lehet vásárolni. Ezek neve Rúsdrekkasøla Landsins, és csak a nagyobb településeken található egy-egy. Noha az alkohol extrém drága, érdemes kipróbálni a Føroya Bjór és az OY sörfőzdék italait, hiszen nagyon jó minőségűek, és finomak. Utóbbi egészen új, és újhullámos vonalat visz, Tórshavnban pedig még sörházuk is van (OY Brewing).

A tömegközlekedést buszok és kompok látják el. A buszok menetrendje elsősorban a helyi igényeket szolgálja, akárcsak a kompoké. Néhány forgalmas kompra lehet előre is jegyet venni, de egyébként elég a buszon, vagy kompon fizetni.
Éttermeket bőven találunk Tórshavn belvárosában, de azok mind a legfelső kategóriába tartoznak. Olcsóbb étkezésre érdemes a Reyðleyk pizzázóba, hamburgerezőbe, a már említett Fisk og Kisp sütödébe, vagy az SMS plázába ellátogatni. Helyi ételeket kínál az Áarstov, a Ræst, és a Katrina Christiansen. A feröeri ételek elsősorban krumpliból, szárított vagy sült bárányból és halból állnak. Hírhedt, híres, hogy a szigeteken a mai napig fogyasztanak bálnahúst, amit a fenti éttermekben fel is szolgálnak. A téma nagyon érzékeny, és sokrétű, érdemes utána olvasni.

Az árak valóban jóval magasabbak, mint Európában, de a diszkontokban viszonylag elfogadható áron lehet alapélelmiszereket vásárolni. Szinte mindenhol elfogadnak kártyát, még a kirándulások bejáratánál is, így nem kell, vagy csak kevés koronát érdemes magunknál tartani.

Időjárást tekintve fontos figyelembe venni, hogy északon, az óceán közepén vagyunk. A hőmérséklet még nyáron sem megy sokkal 11°C fölé, de cserébe télen sincsen őrült hideg, ám a havazás nem ismeretlen. Gyakori a köd, vagy inkább, hogy a felhők alacsonyan vannak. A feröeri mondás szerint, ha nem tetszik az idő, várj öt percet, hiszen akár ilyen gyorsan is esőből napsütésbe fordulhat az időjárás. Szinte folyamatosan fúj a szél, ami a hegytetőkön igen erős is lehet.

Többhelyen is táblák figyelmeztetnek a természet és a táj veszélyeire. Több túraútvonal is meredek sziklafalak mentén, hatalmas szakadékok mellett vezet.
Fontos, hogy mindig az ösvényen maradjunk, és kellő távolságot tartsunk a veszélyes, vagy csak annak látszó helyektől.

Feröerre látogatni életreszóló és egyedülálló élmény, így csak javasolni tudjuk, mi pedig nagyon szeretnénk újra visszatérni.