A türkizkék Karib-tenger, a koloniális városok, a dzsungel és a hegyvidék mind Mexikó hatalmas déli részének jellegzetességei. Olyan vidék ez, ahol leguánok, ocelot és bőgőmajmok kísérik utunkat. A mai mexikói kultúra a spanyol hódítók és az itteni őslakos kultúrák szokásain és hiedelemvilágán alapszik, míg legújabban az Egyesült Államok szokásai befolyásolják. Az így kialakult társadalom izgalmas, ám olykor furcsa és érthetetlen az európai utazó számára.

Ez a rész a Yucatánon tett autós utazásunk első részéről, Quintana Roo állam karib-partjairól szól.  A második rész a félsziget észak-nyugati területén lévő Yucatán állami autózásunkat foglalja össze, míg a harmadik rész Chiapas államba kalauzol. A negyedik részben szó van az általános mexikói tapasztalatainkról és Mexikóvárosról.

Cancún

Cancún városát a mexikói kormány 1970-ben hozta létre, hogy fellendítse a turizmust. Mivel klímája igen kellemes, jó ötletnek tűnt a sekély, türkiz tenger partján egy város alapítása. Jelenleg két nagyobb részből áll, magából Cancúnból és a Zóna Hotelera nevű tengerbenyúló félszigetből, ami egy lagúnát ölel körül. Cancún városa valószínűleg tervezettsége okán kissé lélektelen, és ez igaz a hotelzónára is, ami ehhez még turistás és bazári is. A tengerpartok viszont valóban nagyon szépek. Érdemes felkeresni a Playa Marlín vagy a Playa Delfínes nevűt.

Cozumel

A Yucatán-félsziget szinte teljesen lapos, így a hosszú egyenes autópályákról azt gondoltuk, hogy jól lehet majd rajtuk haladni. A mexikói forgalom, útviszonyok, közlekedési szabályok és vezetési szokások miatt azonban, ami a Google szerint 1 órás út, inkább másfél vagy 2. Így némi késéssel, de második nap késő délelőtt megérkeztük Playa del Carmen városába, ahol a kompkikötőhöz közel találtunk is parkolót. Ha egész napra hagyjuk parkolni az autónkat, biztonságosabb egy védett parkolóban megállni és kifizetni az alig 100 pesós parkolást. Komppal keltünk át Cozumel szigetére, ahová körülbelül óránként indulnak járatok. Egyik órában az egyik társaság, másik órában a másik hajói közlekednek (Ultramar és Winjet), így elég indulás előtt a pultnál a legközelebb indulóra jegyet venni. A jegy oda-vissza 580 peso körül mozog.
Cozumelen egy azonos nevű nagyobb település található, és a sziget déli része teljesen körbeautózható. Itt is érdemes autót vagy robogót bérelni (autót már 50$ körül lehet találni). A sziget keleti partján több kisebb strand található, ahol jól lehet sznorkelezni, ám a beach baroknál vagy belépőt kell fizetni, vagy van minimális kötelező rendelés, ami általában legalább egy ital fejenként. Cserébe használhatjuk a napozóikat és az esetleges zuhanyzókat.
A sziget legdélebbi csücskén található a Punta Sur Eco Beach Park (belépő $22/fő) természetvédelmi terület. Az itt található lagúnában láthatunk krokodilokat, a világítótoronyból gyönyörű 360°-os kilátás nyílik, és a keleti részén szép strandokat találhatunk. Talán ez az egyik legjobb program a szigeten.
Visszafelé a sziget keleti partján haladtunk, ahol további szép strandok vannak. Ottjártunkkor sajnos hatalmas hullámok voltak, így fürödni ezeken nem tudtunk, de a kilátásban és a hangulatban jó volt gyönyörködni.

Tulum

Tulum az utóbbi években az egyik legfelkapottabb utazási cél lett főleg az amerikai turisták körében. Ennek oka, hogy évtizedekkel ezelőtt szinte érintetlen és autentikus karibi élményt nyújtott. Mára a túlturizmus és a túlfejlesztés miatt szintén kissé lélektelenné vált, akárcsak Cancún.
Mi elsősorban az itt található maja romok miatt látogattunk ide. Kissé sokkoló volt hogy már a főúton zászlólengető emberek próbáltak minket beterelni a parkolójukba. Mint kiderült ez teljesen normális Mexikóban. Némi keresgélés után megtaláltuk a hivatalos parkolót (Google-ön: Ruinas Tulum parking), ahol egész napra 100 pesót kell fizetni a parkolásért. A romok egy archeológiai parkban találhatók, ahová külön belépőt kell venni, ezt egy eldugott, sehogyan sem jelzett kis fehér épületben lehet megtenni, a szuvenírárusokkal és éttermekkel teli bevásárló udvar mögött (Google-ön: Taquilla Oficial Zona Arqueológica de Tulum (Taquilla Ruinas Tulum)). Ezzel a jeggyel egy hosszabb sétát kell tenni a parkon belül a romokig, ahol a fal előtt egy újabb jegyet kell váltani magukhoz a romokhoz. Mivel éppen építkezés folyik, így az átmeneti kasszákhoz kell menni, a sétány jobb oldalán (a két jegy együtt 155 peso/fő). Itt is, mint később körülbelül mindenhol önjelölt és hivatalos idegenvezetők ajánlják magukat, hogy körbevezetnek. Ha nincs kedvünk a kissé körülményes belépéssel foglalkozni, és még többet akarunk megtudni a romokról, néhány ezer pesóért igénybe vehetjük a szolgáltatásaikat.
Miután végre sikerül bejutnunk a romokhoz kellemes sétát lehet tenni közöttük. Ezek a romok az egyik legfiatalabbak mind közül, így kifejezetten jó állapotban maradtak meg, és a tengerparton álló építmények nagyon jól mutatnak buja zöld növényzettel, homokos tengerpartokkal és kék tengerrel.

Tulum Centro és tengerpartok

A romok Tulum városától észak-keletre, a tengerparton találhatók. A városba nem kifejezetten érdemes bemenni, mert nem szép, de egy igazán jó burritót érdemes enni a Burrito Amor nevű helyen.
Tulum tengerpartjai messze földön híresek, és noha erről nem igazán szólnak, a romok archeológiai parkjához tartoznak, így az oda váltott karszalag a strandokhoz is kell. Mi ugyan bejutottunk az éppen újonnan és nagyon igényesen, de kissé szűkösen felújított sétányra autóval, de mivel a parkolásért újfent 100 pesót kellett volna fizetni nem maradtunk. Ekkora amúgy is kicsit elegünk lett a körülményeskedésből, és megtudtuk, hogy a tengerben az éppen aktuális nagy hullámok miatt amúgy sem lehetne fürdeni. Ha mégis sikerül kijutnunk, akkor a Playa Paraíso és a Playa Pescadores híres strandok. A park területére amúgy még az autó csomagtartójában sem lehet PET-palackot bevinni, és az üvegpalackokra is hajlamosak azt hinni, hogy műanyagok. Mindezt természetvédelmi intézkedésnek minősítik, miközben a parkban az automatákból simán lehet palackozott üdítőt venni.

Cenote Azul

A Yucatán-félsziget porózus kőzetének hála tele van cenotékkal. Ezek igazából karsztos víznyelők, amik lehetnek teljesen, vagy részben nyitottak, de teljesen zártak is. Számos ilyen cenotéban lehet fürdeni, ami a nagy hőségben kiváló alternatíva a háborgó tengerrel szemben. Mi a Cenote Azult választottuk a főút mentén, de számos továbbiról olvastam jókat. Ez a cenote teljesen nyitott, kristálytiszta vizű és dús növényzet miatt igazi oázishangulat uralkodik. Egy nagyobb és pár kisebb víznyelőből áll, amelyik szinte mindegyikében lehet fürdeni.
A tenger közelsége miatt a víz nem teljesen édes, hanem kissé sós, ami még érdekesebbé teszi az élményt. A terület magánkézben van, így belépőt kell fizetni, ami 180 peso/fő (általában 150-300 peso körül mozognak a cenotebelépők). A területen van parkoló, mosdók, öltözők, egy kis büfé és mindenfelé napozgató leguánok.

A karib-partokat kettős érzéssel hagytuk el, hiszen a természeti szépségek mellett nehezen tudtunk elvonatkoztatni a túlturizmustól és az általános szegénységtől. Nyugat felé indulva hamarosan megérkeztünk a félszigettel azonos nevű államba, ahol kicsit autentikusabb élményekben volt részünk. Második rész: Felfedezni Mexikót - 2 rész.

Útiterv

1. rész
1. nap: Strandolás Cancúnban
2. nap: Cozumel
3. nap: Tulum
2. rész
4. nap: Cenoték és Valladolid
5. nap: Chichén Itzá és Izamal
6. nap: Uxmal és Mérida
7. nap: Mérida
3. rész
8. nap: Palenque
9. nap: Utazás San Cristóbal de las Casasba
10. nap: San Cristóbal de las Casas
11. nap: San Cristóbal de las Casas
12. nap: Chamula és Zinacantán
4. rész
13. nap: Mexikóváros - La Condesa, Roma Norte
14. nap: Mexikóváros - Centro, Chapultepec
15. nap: Mexikóváros - Coyoacán, Centro
16. nap: Mexikóváros