Ízek & Horizontok

Ízek & Horizontok

Felfedezni Mexikót - 2. rész

A maják és a cenotéik - Beszámoló

2024. július 05. - davidkrny

20240412_113318.jpgYucatán észak-nyugati része az azonos nevű államhoz tartozik. Ez a maják ősi civilizációjának hazája, ahol e kultúra maradványai érdekes elegyet alkotnak az európai kolonizáció következményeivel. A koloniális városok olykor ősi, lerombolt maja városok helyére épültek, mint Mérida és Izamal, de számos romváros ma már archeológiai területként látogathatóvá vált. A földrajzi adottságok miatt több mint 3000 karsztos víznyelőt, vagyis cenotét ismernek a területen, amelyekre nagyon büszkék is a helyiek.

Ez a rész a Yucatán állami autózásunkat foglalja össze. Az első rész az autós utazásunk előző részéről, Quintana Roo állam karib-partjairól szól.  A harmadik rész Chiapas államba kalauzol. A negyedik részben szó van az általános mexikói tapasztalatainkról és Mexikóvárosról.

Cenote Samaal

Cancúnt és Quintana Roo államot elhagyva Valladolid városa felé vettük az irányt, ami körül több cenote is található. Ezek igazából karsztos víznyelők, amik lehetnek teljesen, vagy részben nyitottak, de teljesen zártak is. Számos ilyen cenotéban lehet fürdeni. Az egyik legjobbnak minősített a Cenote Samaal, ami egy több tíz méter mély, hatalmas kútra emlékeztet.
20240410_100211.jpgA terület egy haciendára hasonlít, szökőkutakkal, étteremmel, szállással. Az ilyen jellegű cenotékban mindenkinek kötelező a mentőmellény viselése, ami egyébként benne van a belépő árában (150 peso/fő). Nagyon hangulatos és látványos ez a cenote, hiszen egy egyébként mesterséges vízesés belefolyik, többféle madár is él a partjainál, valamint a fenti növényzet gyökerei egészen a vízig lógnak.

Cenote Samula és Xkeken

A Cenote Samaaltól nem messze található ez a két teljesen zárt, barlangban található cenote. Összefoglaló néven Centes Dzitnupnak hívják őket. A parkoló és a pénztár között egy idősebb férfi üdvözölt minket a cenotéban, és kedvesen elmagyarázta, hogy hol van a pénztár illetve a mentőmellény kölcsönző. Azt is elmondta, hogy ezekben a cenotékban régen a maják csirkéket és fiatal lányokat áldoztak, majd közölte, hogy ő egyébként helyi idegenvezető, és mivel az állam felvásárolta területet, ami korábban a falujáé volt, nincs munkája, csak ez, és ezért adjunk neki fejenként 400 pesót. Tanulság, hogy ha valaki kedvesen ajánlkozik, előre tudjuk meg, hogy milyen céllal teszi ezt. A belépő egyébként a két cenotéba 80 peso/fő. A Samula egy viszonylag nagy barlang egy pici beomlott nyílással a tetején.
20240410_122116_2.jpgAz út másik oldalán lévő Xkeken barlangjában hatalmas cseppköveket találunk.
20240410_131249_2.jpgNekünk utóbbi sokkal jobban tetszett, ám feltűnt, hogy erős klórszag van mindkét barlangban. Egyelőre nem derült ki, hogy ez természetes folyamat eredménye, vagy klórozzák-e a természetes vizeket.

Valladolid

Ez a város ugyan egy főútvonal mentén fekszik eddig némileg kiesett a turisták látóköréből, pedig nagyon megéri itt időt tölteni. A Parque Principal Francisco Cantón Rosado főtéren naplemente körül nagyszerű a hangulat. Számos szép épület mellett itt található a város jelképének számító Templo de San Servacio templom is.
20240410_162354_2.jpgA főtéren rengeteg utcai árustól vásárolhatunk szuveníreket és különféle ételeket, mint például a klasszikusnak számító marquesita. Ez egy palacsinta vastagságúra és formájúra sütött friss ostyatészta, amit aztán megtöltenek, majd feltekernek. Ahogy a tészta kihűl kívül ropogós, belül pedig még puha marad. Népszerű ízesítés a nutellás-sajtos, valamint a sonkás-sajtos változat. A legnagyobb sor a Marquesitas los 3 Reyes előtt állt, nem véletlenül.
Egy sarokkal nyugatra a Calle 44-en található a híresen olcsó, ám roppant ízletes ételt kínáló El Tigrillo tacóárus. A kevéssé bizalomgerjesztő, útszéli bódéban egyféle hússal és savanyított hagymával rakják meg a tortillákat. A hús cochinita pibil néven ismert, ami tépett malachúst jelent, és elképesztően omlós és szaftos. Mi ettünk ezen a helyen, és nem lett semmi bajunk az ételtől, de elképzelhető, hogy kevésbe bátor gyomrúak inkább egy éttermet fognak preferálni.
A Calzada de los Frailes utcán érdemes kisétálni a Convento de San Bernardino de Siena kolostorig, ami előtt egy Valladolid felirat is található. Ezen az utcán számos kis dizájnüzlet, kávézó, és étterem sorakozik. A kolostor előtt pedig kellemes kis park található.
20240410_165050.jpg

Chichén Itzá

A híres maja-tolték romváros félúton található Valladolid és Mérida között. Mexikó leglátogatottabb turistadesztinációja nemcsak a világ 7 új csodájának egyike, hanem UNESCO világörökségi helyszín is. A hivatalos parkoló 80 peso egy napra, míg a belépő (ami 2 külön részből tevődik össze, és ezért két ablaknál kell megvenni) 614 peso/fő.
A Tulumnál sokkal nagyobb területen fekvő romvárost eredetileg 450 körül alapították, ám virágzásának legfontosabb időszaka 900-1000 körülre tehető. Legimpozánsabb épülete az El Castillo, ami Kukulkánnak, a tollas kígyóistennek épített templom.
20240411_101624.jpgAz El Templo de los Guerreros, ahogy a neve is mutatja, harcosok domborműveivel díszített oszlopairól híres. Az oszlopos rész mellett egy impozáns lépcsőzetes templom is található, melynek legfelső részén egy hátán fekvő, könyöklő isten, Chak-Mool szobra látható. A hasára helyezett áldozatok között emberáldozatok szíve is helyet kaphatott.
20240411_103742_1.jpgSzép rom még az El Osario, vagyis Csonttár, amelynek belsejében nagy mennyiségű emberi maradványt találtak, és az El Castillo kicsinyített másának is tekintik. Az El Caracol, vagyis Csiga, formájáról kapta a nevét, de valószínűleg csillagászati célokat szolgált.
20240411_112837.jpgAz El Castillónál található még a Gran Juego de Pelota labdajátékpálya. Ez az egyik legnagyobb, és legépebben megmaradt pelotapálya. A maja labdajáték során a csapatoknak falon lévő kőgyűrűbe kellett bejuttatni a labdát. A hagyomány szerint a vesztes csapat tagjait, de legalábbis kapitányukat rituálisan kivégezték, és feláldozták.
20240411_115928.jpgE pálya közvetlen szomszédságában van az Tzompantli nevű platform, amelyet a halottak és az emberáldozatok tiszteletére építhettek. A platformon körben több mint 500 koponya domborműve látható, melyek mindegyike kicsit más.
20240411_120453_1.jpg
Érdemes útikönyvvel felszerelkezve érkezni, mivel információs táblákból elég kevés van. A területen találhatók mosdók, büfék és számtalan szuvenírárus is. A fent említett romokon kívül még nagyon sok másik is található a helyszínen, ám jórészük teljesen feltáratlanul, rekonstruálatlanul fekszik a dzsungel földje és növényzete alatt. Mi nagyjából a fent említett sorrendben látogattuk meg a helyszíneket, amire néhány órát szántunk.

Cenote Yokdzonot

Chichén Itzá hősége után nincs is jobb ötlet, mint egy cenotéban megmártózni. Mivel Mérida felé haladtunk, ezért mi a Yokdzonot településen találhatót választottuk. Eléggé hasonlít a korábban meglátogatott Samaal cenotéra, csak talán kicsit kevésbé van mélyen. Azért is különleges ez a cenote, mert a helyi közösség, közülük is elsősorban a nők, maguk rakták rendbe a víznyelő környékét, alakították ki a fürdőinfrastruktúrát, és ők is üzemeltetik a helyet. Így a belépővel közvetlenül az ő megélhetésüket segítjük. Természetesen vannak öltözők, mosdók, és egy étterem is a helyszínen. A jegy 150 peso/fő. Maga a cenote szuper hangulatos, tiszta, és egyáltalán nem zsúfolt, hiszen viszonylag kevés turista hallott róla. Ottjártunkkor az elvirágzó fák, még virágokat is hullattak a vízre, amitől még egzotikusabb volt az egész.
20240411_124517_1.jpgA meglátogatott cenoték közül ezt szerettük a legjobban.

Izamal

Erről a településről egészen véletlenül hallottam, hogy különlegességét az adja, hogy minden épület sárga. A hagyomány szerint először csak a kolostort festették ilyen színűre, aztán valaki lefestette a saját házát is, majd mindenki így tett. Akárhogy is, nagyon jópofa, hogy tényleg minden épület a városkában azonos sárgára van színezve. Mi elég éhesen érkeztünk meg, így a Restaurant Kinich Izamal étteremben kezdtünk, ahol hagyományos yucatán ételeket készítenek. Yucatánon nagyon büszkék kulturális önállóságukra és elkülönülésükre Mexikó többi részétől, ezért az efféle éttermekben például ne számítsunk gucamoléra, vagy salsákra. A yucatán konyhára jellemzőek a különféle sokáig főzött húsok, mint például a már említett cochinita pibil, és a grillezett ételek.
20240411_155619.jpgHelyi leves a sopa de limón, ami egy citrommal ízesített húsleves. Igen népszerű itt is a kukorica tortilla, és a babkrém. Helyi alkoholmentes ital az agua de chaya, ami a chaya nevű itt őshonos növény leveleiből készül, és a Mexikó szerte népszerű agua de jamaica, ami hideg hibiszkuszfőzet.
Miután jóllaktunk, tettünk egy rövid sétát a városka utcáin és két főterén (Parque Itzamna és Parque 5 de Mayo), ahol a Convento de San Antonio kolostor is található.
20240411_164826.jpgVan itt még egy maja rompiramis is, ám délután 5 után már zárva találtuk (Pirámide Kinich Kak Moo).

Mérida

Yucatán állam fővárosa Mérida egy igazi nagyváros, abban az értelemben, hogy hatalmas kiterjedésű és a sok helyen nagy a tömeg. Nem jellemzőek ugyan a nagy épületek, esetleg csak a külsőbb kerületekben. Sok kis egyirányú, és nagy forgalmú utca van, amelyek mentén egy-két szintes viszonylag kis épületek sorakoznak. Mi két délutánt és egy teljes napot töltöttünk itt, amit utólag egy picit hosszúnak éreztünk, hiszen nem volt annyira kellemes élmény itt lenni, mint például a sokkal kisebb Valladolidban.
A főbb látványosságok a Plaza Grande főtér körül találhatóak. Itt van a város szimbóluma a Catedral de San Ildefonso templom, aminek közvetlen szomszédságában található a Museo de Arte Contemporáneo Ateneo de Yucatán MACAY kortárs yucatán művészeti múzeum és az ingyenes látogatható Pasaje de la Revolución fedett allé, ahol időszaki művészeti projektek kapnak helyet. A tér másik oldalán látható a Museo Casa Montejo épülete, ami egy gazdag család palotája volt.
20240412_175125_2.jpgA Calle 60-on észak felé sétáltunk; ezt az utcát lassan sétálóutcává alakítják. Itt üzletek, hangulatos terek (Parque de la Madre, Parque Santa Lucía) és templomok mellett érhetünk ki a Parque de Santa Anáig, ami körülbelül a belváros északi vége. Innen egy sarokra található a Paseo Montejo sugárút déli vége. Ezt az utat villák, és díszes épületek szegélyezik. Ezek közül a legismertebb a Palacio Cantón, ami antropológiai múzeumként funkcionál.
20240413_173324.jpgA sugárút északi végén található a Monumento a la Patria emlékmű, ami szintén Mérida egyik jelképének számít. Mivel egy teljes napunk maradt még szabadon, ezért ellátogattunk a Gran Museo del Mundo Maya maja néprajzi múzeumba is a város északi szélén. Ez a múzeum nyújtja a legösszefoglalóbb betekintést a maják ősi és kortárs kultúrájába. Látszik rajta, hogy sokkal nagyobb, mint az szükséges volna, de ennek ellenére, ha időnk engedi valóban érdemes ide kilátogatni.
20240413_111602.jpg
Mérida étterem kínálata széleskörű, ám kissé turistás. Yucatán ételeket kínál a La Chaya Maya, a Parque Santa Lucíán pedig olasz éttermeket találunk. Az El Apapacho nevű helyről a szállásunkon hallattunk (Kuka y Letras), és a kissé budapesti romkocsmára emlékeztető helyen finom enchilada jellegű ételt ettünk (a szósz nem chili volt, hanem tökmagból készült).
20240413_161232_2.jpg

Uxmal

Ez a maja romváros Méridától egy órára délre található. Nem annyira ismert mint Chichén Itzá, vagy Tulum, ám talán még egy kicsit szebb is mint ezek, hiszen némileg jobb állapotban maradt meg. Relatív ismeretlensége ellenére a belépő ide is viszonylag drága: 550 peso/fő (ami szintén két részből áll, két ablaknál megvásárolandó). Virágkorát ez a város is 800-1000 között élte.
Leghíresebb épületei közé tartozik a Piramide del Adivino, vagyis a varázsló piramisa, ami egy majákra nem jellemző grandiózus, ovális épület, tetején szentéllyel.
20240412_104159.jpgA gazdagon díszített Apácazárda (Cuadrangulo de las Monjas) nevét az európaiaktól kapta, hiszen eredetileg valószínűleg katonai oktatási célra használhatták.
20240412_110558.jpgItt is található egy pelotapálya (El Juego de Pelota), noha jóval kisebb mint a Chicén Itzában lévő. A La Gran Piramide Uxmal piramis és a Casa de las Palomas, vagyis Galambdúc egymás mellett látható. Előbbi nem maradt meg olyan impozáns formában, mint eredetileg lehetett, utóbbi viszont igazán figyelemreméltó. Nevét a galambdúcokra emlékeztető, gazdagon díszített, és aprólékosan kialakított homlokzatáról kapta.
20240412_112120.jpgÉrdekes épület még a Teknősház (La Casa de las Tortugas) a sok teknősdombormű miatt. A teknős a maják szerint kapcsolatban állt az esővel és a vízzel, így fontos szerepe volt az amúgy száraz Yucatán-félszigeten. A Palacio del Gobernador, pedig valószínűleg az uralkodó palotája lehetett. Ez az épület is igazán látványos.
20240412_113603.jpg
Uxmal romvárosa mellett található a Choco-Story egyik mexikói múzeuma. A világszerte csoki múzeumokat üzemeltető vállalat talán itt van igazán otthon, hiszen a kakaóbab feldolgozása és italként való fogyasztása valóban a majákhoz kapcsolódik. Az önálló látogatás során megismerhetjük a különféle kakaóféléket, részt vehetünk egy kakaó szertartáson (ami egyébként nem túl autentikus), és egy kakaókészítési előadáson is, ahol a végén kóstolót is kapunk (ez már valóban autentikus). A jegy 190 peso/fő; az élmény pedig kellemes levezetés Uxmal után.

A Yucatán-félszigeten tett autós kirándulásunk Méridában ért véget, ahonnan aztán éjszakai busszal utaztunk a Chiapas államban található Palenquébe. Mexikóban az egyik legnépszerűbb távolsági utazási forma a buszozás, hiszen sokkal olcsóbb és gyakoribb, mint a repülés, noha lassabb is. Az éjszakai buszokról lehet sokfélét olvasni, de mindenképp megbízhatóak, és némi odafigyeléssel teljesen biztonságosak is. De erről a következő posztban: Felfedezni Mexikót - 3 rész.

Útiterv

1. rész
1. nap: Strandolás Cancúnban
2. nap: Cozumel
3. nap: Tulum
2. rész
4. nap: Cenoték és Valladolid
5. nap: Chichén Itzá és Izamal
6. nap: Uxmal és Mérida
7. nap: Mérida
3. rész
8. nap: Palenque
9. nap: Utazás San Cristóbal de las Casasba
10. nap: San Cristóbal de las Casas
11. nap: San Cristóbal de las Casas
12. nap: Chamula és Zinacantán
4. rész
13. nap: Mexikóváros - La Condesa, Roma Norte
14. nap: Mexikóváros - Centro, Chapultepec
15. nap: Mexikóváros - Coyoacán, Centro
16. nap: Mexikóváros

A bejegyzés trackback címe:

https://izekhorizontok.blog.hu/api/trackback/id/tr518440003

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása